Majd lágyan és gyengéden megcsókolt.
Az érzések elvakítottak és visszacsókoltam.Látva a reakciómat heves csókolózásba kezdtünk majd nekitolt a falnak.Még most sem tiltakoztam.Heves csókolózásunk közben az egyik asztalra döntött le.Itt jöttem rá mit akar.Észbe kaptam eltoltam magamtól és futottam.Futottam oda ahova csak tudtam.Ahogy kiléptem az ajtón a hűvös szél csapta meg arcomat.Elkezdtem futni át az úton.Majd elkezdett szakadni az eső és a szemembe sütő lámpafény elvakított.
*Louis szemszöge*
Ó hogy mekkora egy barom vagyok!Hogy gondolhattam hogy akarja?Hülye!Hülye!Hülye!Szidtam magamat.Elkezdtem futni utána de sehol nem találtam.Aztán a szomszéd utcából nagy fék csikorgás és egy nagy durranás.Azonnal odarohantam majd megláttam ahogy Alexis a földön fekszik csupa véresen.Akaratom ellenére is könnyeim patakban kezdtek folyni.Előkaptam telefonomat majd hívtam a mentőket.Féltem, nagyon féltem hogy valami baja lesz, és miattam...A mentő szirénája csapta meg fülemet majd hirtelen felkapták és a mentőbe tették Alexis-t.Megkértem a mentősöket had üljek be Alexis hez.Becsapták a kocsi ajtaját és a gázra tapostak.Megfogtam a sérült lány kezét majd beszélni kezdtem hozzá:
-Alexis én nem akartam!Gondolhattam volna hogy nem akarod!De elvakított a szerelem!Igen!Szerelmes vagyok beléd!Alig ismerlek!De szeretlek..más vagy mint a többi lány!Nem sikítasz ha beszélek hozzád és nem vagy elszállva magadtól!Te tökéletes vagy!-nem érdekelt hogy nem hallja nekem elkellet neki mondanom amit érzek akár hallja akár nem!
*A kórházban*
2 órája ülök e rühes ajtó előtt de egyszer nem nyílt még ki.Vajon baja lett?Súlyos?Maradandó?Tettem fel magamnak a kérdéseket de választ nem kaptam.Előkaptam zsebemben "ücsörgő" telefonom és csodálkoztam ami a képernyőm láttam:
"800 nem fogadott hívás: Harry"
-Gyáááá!-csodálkoztam el -tényleg hiányzom neki!
Tárcsáztam Harry számát ami 3 csöngés után vett fel.
-Hol vagy?Jól vagy?Mit csinálsz?Miért nem hívtál?-ordibált a telefontba
-Kórház!Én igen de Alexis nem!Ülök!Fontosabb dolgom volt!-mondtam vissza unottan
-Mit keresel te a Kórházba?-csuklott el hangja
*1 hét múlva*
*Alexis szemszög*
Csipogó gépek,fehér falak,kórházi ruha. Mi történt?Kérdeztem magamtól mivel senki nem volt a terembe.Az ajtó nyikorogni kezdett majd Louis lépett be rajta és odarohant hozzám.
-Én annyira sajnálom!Én tehetek mindenről!-mondta majd egy könny csepp fojt le szeméből
-SSSSS!mondtam majd.....
2 komi és következő rész :)
