2013. augusztus 25., vasárnap

5.rész maradj velem..




-SSSSS!mondtam majd.....



Megcsókoltam.Csókja égetett és éreztem hogy nem ere számított.


 Mikor elváltunk egymástól látta a szemébe a csillogást.Azok a szemek istenem!
-Asszem én megyek!-mondta zavarodottan majd kiment

*Louis szemszöge*

Fel sem tudom fogni mi történt.Ezekkel a gondolatokkal lépte ki az ajtón és egy 1000 vattos mosollyal.Ahogy meglátta Harry hogy mekkora mosoly van az  arcomon ő is elmosolyodott.Néha úgy érzem olvas a gondolataimban annyira ismer.
-Harry!-kezdtem el üvölteni majd ráugrottam





-Szeret!-üvöltöttem göndör barátom fülébe

2013. május 9., csütörtök

1 dijjam *-*



#1
Életem első díját köszönném meg Grétának-nak. 




1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!

2.) A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell!
3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!



Kérdésem: 
1. Mióta blogolsz?olyan 3-4 hónapja 
2. Van példaképed, ha igen ki és miért?Niall Horan!Mert egyszerűen elképesztő!A hangja a stílusa, mindene lenyűgöz!:)
3. Szerinted mi az élet értelme?
Szerintem az élet értelmét most ne vitassuk meg mert az órákig tartana. :D
4. A történetedben a főszereplő valamilyen módon rád is hasonlít? Igen,igen és igen! :D mármint nem úgy értem hogy én is süket vagyok hanem maga az élete a sok csalódás és fájdalom már engem is átkísért elég sok dolgon!
5. Van twittered?Van de nem nagyon használom :/
6. Hány éves vagy? 12
7. Voltál már külföldön? Ha igen, hol?Igen és Horvát országba!:)
8. Mi szeretnél lenni? Szerintem már mindenkinek feltették ezt a kérdést és én mint mindenkinek most is azt fogom válaszolni hogy táncos! :)
9. Van kedvenc blogod? Van és az a blog méghozzá az a blog amit leges legelsőnek olvastam! :)
10. Mi az ami inspirál? Amikor írok mindig zenét hallgatok közbe mert úgy megjön az ihlet!Szóval mondhatom hogy a zene. :)
11. Hallgatsz zenét írás közben? Ha igen mit?Igen mint ahogy az előbb részleteztem és One Direction , Little Mix

2013. április 5., péntek

4.rész Csók?!

Majd lágyan és gyengéden megcsókolt.

Az érzések elvakítottak és visszacsókoltam.Látva a reakciómat heves csókolózásba kezdtünk majd nekitolt a falnak.Még most sem tiltakoztam.Heves csókolózásunk közben az egyik asztalra döntött le.Itt jöttem rá mit akar.Észbe kaptam eltoltam magamtól és futottam.Futottam oda ahova csak tudtam.Ahogy kiléptem az ajtón a hűvös szél csapta meg arcomat.Elkezdtem futni át az úton.Majd elkezdett szakadni az eső és a szemembe sütő lámpafény elvakított.


*Louis szemszöge*
Ó hogy mekkora egy barom vagyok!Hogy gondolhattam hogy akarja?Hülye!Hülye!Hülye!Szidtam magamat.Elkezdtem futni utána de sehol nem találtam.Aztán a szomszéd utcából nagy fék csikorgás és egy nagy durranás.Azonnal odarohantam majd megláttam ahogy Alexis a földön fekszik csupa véresen.Akaratom ellenére is könnyeim patakban kezdtek folyni.Előkaptam telefonomat majd hívtam a mentőket.Féltem, nagyon féltem hogy valami baja lesz, és miattam...A mentő szirénája csapta meg fülemet majd hirtelen felkapták és a mentőbe tették Alexis-t.Megkértem a mentősöket had üljek be Alexis hez.Becsapták a kocsi ajtaját és a gázra tapostak.Megfogtam a sérült lány kezét majd beszélni kezdtem hozzá:
-Alexis én nem akartam!Gondolhattam volna hogy nem akarod!De elvakított a szerelem!Igen!Szerelmes vagyok beléd!Alig ismerlek!De szeretlek..más vagy mint a többi lány!Nem sikítasz ha beszélek hozzád és nem vagy elszállva magadtól!Te tökéletes vagy!-nem érdekelt hogy nem hallja nekem elkellet neki mondanom amit érzek akár hallja akár nem!


*A kórházban*
2 órája ülök e rühes ajtó előtt de egyszer nem nyílt még ki.Vajon baja lett?Súlyos?Maradandó?Tettem fel magamnak a kérdéseket de választ nem kaptam.Előkaptam zsebemben "ücsörgő" telefonom és csodálkoztam ami a képernyőm láttam:
"800 nem fogadott hívás: Harry"
-Gyáááá!-csodálkoztam el -tényleg hiányzom neki!
Tárcsáztam Harry számát ami 3 csöngés után vett fel.
-Hol vagy?Jól vagy?Mit csinálsz?Miért nem hívtál?-ordibált a telefontba
-Kórház!Én igen de Alexis nem!Ülök!Fontosabb dolgom volt!-mondtam vissza unottan
-Mit keresel te a Kórházba?-csuklott el hangja



                                                                           *1 hét múlva*
                                                                       *Alexis szemszög*

Csipogó gépek,fehér falak,kórházi ruha. Mi történt?Kérdeztem magamtól mivel senki nem volt a terembe.Az ajtó nyikorogni kezdett majd Louis lépett be rajta és odarohant hozzám.
-Én annyira sajnálom!Én tehetek mindenről!-mondta majd egy könny csepp fojt le szeméből
-SSSSS!mondtam majd.....





2 komi és következő rész :)

2013. március 5., kedd

3.rész Te meg mit keresel itt?

Anya visszajött és ott állt mellett....
Louis!Louis?Mit keres ez itt?Elkezdett közelebb jönni hozzám majd megállt előttem. Fogalmam sem volt  ,hogy mit kart, de nagyon nem is érdekelt.Megállt előttem majd lassan lehajtotta fejét.Nem értettem, mit akar.Lassan, de mégis érzékien, megfogta kezem, majd felhúzott.Egy szó hagyta el száját.
-Bocsánat!-mondta majd rám nézett
Gyönyörű kék szemei voltak.Egy szót sem szóltam , nem tudtam mit mondjak erre.Nagyon megbántott bár bevallom sokkal sokkosabb dolgok is történtek velem az életemben.Lehet hogy tényleg nem akarta?Gondolat menetemet Louis szakította meg.Lassan felemelte fejemet ami eddig csak a földet bámulta.
-Megbocsájtasz?-kérdezte halkan mire én csak bólintottam
Ahogy észrevettem őrölt mert azonnal megölelt.Nem taszítottam el , egyszerűen csak éreztem hogy valaki törődik velem, nem úgy mint a "barátaim".Megfogtam csuklóját és az emelet felé kezdtem húzni és onnan azonnal be a szobába.Leültettem az ágyra , majd mellé ültem. Nem szólalt meg egyikünk sem elég ciki helyzet volt itt ülni mellette.
-Tényleg megbocsájtasz?-kérdezte
-Igen!-mondtam és egy mosolyt ejtettem
-Hiányzik mi?-kérdezte mire én értetlen fejet vágtam
-Mi?-húztam fel egyik szemöldököm
-A zene.-mondta mire én elhallgattam
-Igen!-mondtam nagyon halkan,csodálkoztam hogy  meghallotta
-Gyere!-ragadott meg
Lefutottunk a lépcsőn majd elkezdte venni cipőjét.
-Öltözz!Megyünk?-mondta miközben csukáját húzta fel
Akaratlanul is elkezdtem öltözni majd visszaordítottam szüleimnek.
-Elmentem!Majd jövök!-üvöltöttem
Elindultunk London sivár utcáin amin a köd uralkodott.Louis hirtelen beszalad egy helyre majd én is utána.Egy Studio szerű terem volt tele mindenféle hang technika eszközökkel.
-Louis mit keresünk itt?-kérdeztem rémülettel az arcomon
-Csak gyere!Segítek!-nyújtotta ki kezét felém jelezve hogy mennyek
Megfogtam kezét amivel húzni kezdett a hangfalak felé.Kezemet a hangfalra rakta majd eltávolodott tőlem és  egy DJ gép felé.Bedugta a dugót majd elkezdett játszani.Az az érzés egyszerűen le írhatatlan volt.Újra éreztem a zenét , ha már nem hallottam , éreztem!Pár könnycsepp legördült arcomon a boldogságtól és akaratlanul is mosolyogtam.Hirtelen abbamaradt a zene és Louis közeledett felém majd letörölte arcomról a könnycseppeket és rám mosolygott.
-Nincs kedved eljönni fotózni?-húzta fel szemöldökét
-Fotózni?-kérdeztem furán
-Tudod tegnap előtt volt egy fotózásunk az itteni cégnél.Gyere el velem!-mondta majd felhúzott a székből amiből öltem


*fél órával később*

Megálltunk egy nagy üveg ajtó előtt.Féltem hogy nem lesz jó ötlet.De Louis nagyon akarta így végül belementem. Bementünk az ajtón de már senki nem volt a helyiségbe.Louis egy ajtóhoz vezetett majd beküldött egy fotó terembe és fényképezni kezdett.Elég jó képek sikeredtek:




                  Kirohantam és Louis tuszkoltam be a fotó terembe majd én is elkezdtem őt fényképezni.






-Egész jók lettek!-mondtam kirohanva a studio-ból
-Igen!Gyönyörű vagy rajtuk!-mondta Louis majd felém nézett és ajkaim felé tartott ajkaival
Majd lágyan és gyengéden megcsókolt.



2013. február 2., szombat

2.rész Megbocsájtasz?

Előszöri nagyon örülök hogy már kaptam egy komit.Nem ide hanem facebookon mert az a lány nem tud komizni bloghoz.Hát remélem izgi volt az előző rész.


-Mert Süket vagyok!-ordítottam és elviharoztam onnan

*Louis szemszöge*

Hát ezt jól el csesztem.Csak barátkozni akartam erre szereztem egy ellenséget.Szuper Louis, szuper.Ilyen gondolatokkal ballagtam vissza az arénába hisz csak szünet volt.Mikor visszaértem a srácokhoz éreztem a feszültséget és láttam hogy látják rajtam hogy baj van.
-Hé haver mi a baj?-kérdezte Niall miközben 3 szendvicset tolt be a szájába
-Semmi!-hajtottam le  a fejemet hisz kicsit szégyelltem amit tettem
-Na haver!Mi a bajod?-kérdezte a kis doktor Liam
-Hát tudod....-ekkor leültem-Kimentem a szünetbe és a padon ült egy lány.Odamentem hozzá bemutatkoztam és is és ő is.És most jön a rossz.Megkérdeztem miért nincs a koncerten.Erre csak annyit mondott hogy mind1.De én erőszakosan kértem hogy mondja meg.Erre ő azt mondta..... hogy.....Süket és sírva elrohant.
-Húh haver ezt jól beszoptad!-mondta Harry
-Tudom!-hajtottam le a fejem
-Srácok 1 perc és kezdtek!-mondta a vezető
Kiindultunk.Lekapcsolódtak a villanyok és kimentünk.

*Alexis szemszöge*

Én még életembe nem láttam ekkora tuskót!Mit képzel magáról!Még jó hogy nem mondjam el neki hogy hol születtem stb. Teljesen felidegesített ez a gyerek. FHÚÚÚ....De utálom ezt az embert!Remélem soha többé nem látom!Lassan haza is értem.Idegesen rúgtam le magamról a cipőt és felviharoztam a szobámba.

*Louis szemszöge*[1 óra múlva]

Már otthon vagyunk.Még mindig azon a lányon gondolkozom!Legszívesebben csak odamennék és bocsánatot kérnék tőle.Várjunk csak!A nevét tudom!Akkor valahogy csak rájövök hogy hol lakik!Hisz Alexis Brendon!Csak keresni kell Brendon vezeték nevű embert.Leszaladtam a lépcsőn és egyből a telefon könyvet kaptam fel.Megvan!Emily és Joe Brandon!Itt a telefonszám és a cím!Ez az!!!Holnap elmegyek!

*Reggel*[Alexis szemszöge]

Reggel kipihenten ébredtem!Bár még mindig bosszantott a tegnapi incidens azzal a bizonyos Louisal. Már dél volt így lementem.Köszöntem anyuéknak és megreggeliztem.Leültem a nappaliba.Anya fellát és az ajtóhoz ment.Gondolom csengettek.Anya visszajött és ott állt mellett....

1 komi és kövi.Tudom még elég rövidek a fejik de nincs sok időm és megvárom míg beindul a blog


2013. február 1., péntek

1.rész A tuskó!

Sziasztok Alexis Brandon vagyok.Egy 18 éves lány.Londonban élek. És süket vagyok.Hát igen.10 éves koromban történt amikor elcsúsztam a jégen és bevertem a fejem.Akkor kórházba szállítottak és közölték hogy megsüketültem.És már lassan 9 éve így élek.Ez lenne a története süketségemnek.Szombat van és reggel 7.A barát nőmék mind valami koncertre mennek az arénába.Ugyan én nem mehetek be hisz úgy se hallanék semmit...hát ez van.Nagyon hiányzik a zene.De már megszoktam hogy nekem soha semmi se sikerül.Elvesztettem az egyik legfontosabb dolgot az életembe.A zenét.Mér kiskoromba sokat hallgattam zenét és énekeltem.Erre elvesztem.Már a saját anyám hangjára nem emlékszem.Nem tudok telefonálni se semmit csinálni. Mindenhez kell az a szerv ami nekem nincs működésben.8 kor kikászálódtam az ágyból hisz igaz hogy a koncertre nem megyek de a barát nőmék megkértek hogy tartsak velük és várjam meg őket.Így mégis rendbe kéne hoznom magamat.Leballagtam a lépcsőn és apám és anyám kissé álmoskás arcával találtam szembe magam miközben kávét szürcsölgetnek.
-Szia kicsim!Hogy aludtál?-kérdezte anyám(így fogom írni mert már Alexis  megtanult szájról olvasni)
-Szia Anya!Apa!Elég jól.Ti?-kérdeztem
-Mi is!Kicsim ülj le mondanunk kell valamit.-mondta hót komor arccal apám mire én leültem
-Na az lenne a helyzet hogy üzleti útra fogunk utazni 1 hónapra, Magyarországra!De mivel nyár van megengedjük hogy egyedül itthon maradj és élvezd a szünetet.Na mit szólsz hozzá?-kérdezte anyám mire én magamban ugrálni kezdtem
-Hogy mit gondolok??????Azt hogy.... IMÁDLAK TITEKET!-ordítottam és megöleltem őket
-Látom örülsz.-mondta vigyorogva apám mire én is egy kis mosolyt csaltam
Megreggeliztem és felmenetem a szobámba.a "koncert" 2 órakor kezdődött így még volt időm.Felnyitottam laptopomat és rögtön a facebookra mentem.Elkezdtem olvasgatni a híreket.Szinte mindenki ilyeneket írt:
"Alig várom a koncertet".Erre kicsit elszomorodtam hogy szinte egész London ott lesz csak én fogok az aréna előtt ülni egy padon.Olyan rossz érzés erről másoknak beszélni.A legtöbb ember nem is veszi észre rajtam hisz ez alatt a 8 év alatt kiválóan megtanultam szájról olvasni.Pár kapcsolatom sok volt de mind miután megtudta hogy süket vagyok egy SMS-ben szakított velem miszerint nekik nem kell "nyomorék" lány.A többi tini azért sír a szüleinek és hisztizik mert nem kapja meg az új IPhone-t.Nekem ezt is megspórolták.Én nem sírok,rinyálok mert nem hallok.Pedig nekem igazán lehetne.Ha lenne egy kívánságom biztos az lenne hogy újra halljak.De sajnos ez a valóság és nem holmi Disney mese.Mire észbe kaptam már dél volt és úgy döntöttem elkezdek felöltözni.Mivel én csak ülni fogok egy kényelmes öltözetet vettem fel.
Egy lila pántos pólót,egy fekete farmert, és egy szintén lila cipőt.Hozzá egy fekete táskát.Lementem megebédelni.Az ebédet gyorsan letudtam.
Felmenetem és felcsurkáztam hajam majd elindultam....a barátnőmék házához.Mivel egy utcában lakunk így hamar odaértem.Bekopogtam majd ő nyitott ajtót.
-Szia Alexis!-mondta
-Szia Jess!-mondtam unottan
-Várj mindjárt indulhatunk csak felveszem a cipőmet.-mondta majd elindult a cipőjéért és fél perc múlva vissza is ért
Elindultunk és háromnegyed 2 re odaértünk.Nekem több órának tűnt az út de mint kiderült csak fél óra volt. Jess elindul a bejárat felé.Én egy ideig csak néztem ahogy a tömeg betódul az arénába és gondolkoztam.Miért pont nekem kellet süketnek lennem?Miért pont engem sújtott így az ég?Ezek a gondolatok szaladtak át agyamon.Észbe kaptam és leültem a közelben lévő padhoz.Igazán nem is gondolkoztam hogy mivel fogok eltölteni 2 órát de nem is izgatott.Ott ültem mereven és csak a távolba néztem.


                                                                      *másfél óra múlva*

Még mindig csak a semmibe meredtem.Nem tudtam mit csinálni.Hirtelen egy kezet éreztem vállamon és gondoltam Jess lesz az.De nem ő volt.Egy barna hajú helyes srác akit még életembe nem láttam.
-Hé jól vagy?Láttam hogy az előbb milyen szomorkás és fagyos voltál!-mondta majd leült a padra
-Ja persze jól vagyok!-mondtam
-Ja és mellesleg  Louis Tomlinson!-nyújtottam felém kezét
-Alexis Brandon!-ragadtam meg kezét és kezet fogtam vele
-És hogy hogy csak itt üldögélsz és nem a koncerten vagy?-kérdezte mosolyogva
-Mind1.-mondtam
-Nem mind1!Mond csak!Nem volt jegyed?-kérdezte tudakozóan
-Mondom mind1!-szinte már kiabáltam
-Na mond már meg!-mondta
-Mert Süket vagyok!-ordítottam és elviharoztam onnan





1 komi és kövi

Szereplők és Perológus

Louis találkozik egy Süket lánnyal akinek megváltoztatja az életét.Átsegíti a bajain.És Szenvedésein.Vajon mi lesz köztük?


                                                                        Alexis Brandon
                                         Egy 18 éves lány aki süket.Fog szabályzós de ahhoz
                                         képest hogy süket nagyon szép és jókedvű lány.

                                                                   Louis Tomlinson
                                                                                   
21 éves és egy híres banda énekese(One Direction)
Ő a banda móka mestere de egyben nagyon
kedves és megértő tud lenni.

Harry Styles
18 éves és a banda nőcsábásza.Nagyon helyes.

Liam Payne
19 éves és nagyon kedves.Sokan úgy tartják hogy
ha ő nem lenne a banda tagja a banda tagjai már rég a 
börtönbe lennének.(XD)


Zayn Malik
20 éves és ő a banda csendes fiúja.Néha nagyon hülye fejeket vág.(XD)

Niall Horan
20 éves és Ír.Nagyon sokat eszik de mégsem hízik semmi.
Hogy csinálja?Nagyon sokat nevet.